Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


pajzsmirigybetegség

2008.08.05

Kedves látogatóm!

Azt hiszem sokan nem tudják,hogy a pajzsmirigy alul,vagy felül működése,milyen komoly probléma.Én sajnos tudom,mert ez a betegség gyemekkorom óta jelen van az életenben.

 

 

Nos az egész nálam úgy kezdődött,hogy édesanyám észrevette ,hogy megálltam a növésben.Már 5éves voltam,de külsőre csak 2-3 évesnek néztem ki.Második gyermeke vagyok anyámnak,így volt összehasonlítási alapja,hogy kb. milyennek kellene lennem.Orvosról-orvosra járt velem,különböző diagnózisokat állítottak fel,mint pl. azt,hogy törpének születtem,és ebbe bele kell nyugodni,törődni.Viszont szerencsére,az én édesanyám ezeket meg sem hallotta,s addig járt velem orvoshoz,míg nem el nem jutottunk egy olyan doktorhoz,aki végre felállította a helyes diagnózist,vagyis,pajzsmirigy alulműködésem van.Ezután elkezdődött a kezelésem.Mai napig gyógyszert szedek,s évente egyszer ellenőrzik.Ez az én történetem,most jöjjön pár dolog erről a betegségről.

 

 

 BEVEZETÉS
A pajzsmirigy a nyak elülso részén helyezkedik el, az ádámcsutka alatt, ott ahol a férfiaknál a nyakkendon a csomó van. A pajzsmirigy egy U alakú szerv, melynek két lebenye az U-betu egy-egy szárának felel meg, míg az összeköto részt isztmusznak nevezik. A pajzsmirigy normális jódellátottságú vidékeken körülbelül akkora szerv, mint az ember hüvelykujjának az elülso perce. Magyarországon, melynek nagy része jódhiányos területen fekszik, ennél 50-60%-kal nagyobb a pajzsmirigy-térfogat átlaga.

Általában nem lehet látni a normális nagyságú pajzsmirigyet, de vékony nyakú noknél sokszor láthatóvá válik. Nyelést követo fel-lemozgása is szembetuno lehet, még inkább feszült, ideges állapotban, amikor vérbové és duzzadttá válik (nem egyszer gombócérzést, nyaki szorítást okozva), és ilyen esetben néha a szívverésnek megfelelo lükteto mozgása is érezheto, látható.

A pajzsmirigy számos hormon-termelo (belso elválasztású) mirigyünk egyike, mely a pajzsmirigy-hormonokat termeli, és juttatja a véráramba. Ezek a hormonok a szervezet összes sejtjébe eljutva fejtik ki hatásukat. A pajzsmirigy két hormont termel. Az egyik a tiroxin (vagy T4), mely négy jódatomot, a másik a trijód-tironin (vagy T3), mely három jódatomot tartalmazó fehérje. Az elkészült hormon a pajzsmirigyben tárolódik (a tireoglobulinnak nevezett fehérjéhez kötve, a pajzsmirigy kolloid-nak is hívott raktáraiban), és a szervezet igényei szerinti mennyiség kerül idorol-idore a vérkeringésbe. A pajzsmirigy kb. 90%-ban az elobbit termeli, ugyanakkor a sejtekben a T4 is T3-má alakul át, mert ez a biológiai hatást kifejto forma. 


 
A PAJZSMIRIGY-HORMONOK SZEREPE
A pajzsmirigy-hormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását szabályozzák. Alapvetoen a sejtek oxigén felvételét segítik elo, ezáltal a táplálék fo elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintu hasznosítását szabályozzák.

Ugyan a szervezet összes sejtjén ugyanezt a hatást fejtik ki, ennek a következményei bizonyos szervek esetén különösen nyilvánvalóak. Így például a magzat testi és idegrendszeri fejlodése szempontjából kulcsfontosságú, hogy megfelelo mennyiségben legyen jelen pajzsmirigy-hormon. (A Magyarországon már elo nem forduló nagyon súlyos jódhiány és a következményes pajzsmirigy-homon elégtelenség magzati korban visszafordíthatatlan idegrendszeri fejlodési zavarra vezet.)

Egy másik ilyen szervünk a szív, ahol a pajzsmirigy-hormon termelés zavara rögtön nyilvánvaló: pajzsmirigy-túlmuködés esetén a szív nyugalomban is olyan munkát végez, mint nehéz fizikai munka esetén, másrészrol a pulzusszám is jelentosen felgyorsul. Csökkent pajzsmirigy-muködés esetén az ellenkezoje észlelheto.

 


A PAJZSMIRIGY-HORMON TERMELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
A pajzsmirigy-hormonok termelése, hasonlóan számos más hormont termelo szervünkhöz a lakás futését szabályozó termosztát muködési elvével egyezoen szabályozódik. Az agyalapi mirigyünk által termelt tireotropinnak (TSH) nevezett hormon serkenti a pajzsmirigy-hormon termeléshez szükséges összes lépést, egyúttal elosegíti a hormonoknak a véráramba kerülését. Amikor a szervezetnek pajzsmirigy-hormonra van szüksége (csökken a lakásban a homérséklet), akkor ezt érzékelve az agyalapi mirigy (termosztát) TSH-t választ el, mely a pajzsmirigyet (gázkazán) hormon-termelésre és hormon-kiválasztásra serkenti. Amint a vérben (illetve a az agyalapi mirigy sejtjeiben) megfelelo szintet ér el a pajzsmirigy-hormon koncentráció, a termosztát kikapcsol (az agyalapi mirigy nem termel több TSH-t), és ezáltal a pajzsmirigy aktivitása is lecsökken. Ezt az egész folyamatot hívják negatív visszacsatolásnak.
Ezenkívül más is befolyással van az agyalapi mirigy TSH elválasztására, foként a hipotalamusznak nevezett, az agyban elhelyezkedo kicsiny szerv által termelt tireotropin-felszabadító hormon. 
 


A PAJZSMIRIGY-HORMONOK SZÁLLÍTÁSÁRÓL
A vérben a pajzsmirigy-hormonok több mint 99%-a a tiroxin-köto fehérjéhez kötve kering. Ez biológiailag inaktív forma. A pajzsmirigy tényleges állapotáról a szabadon keringo, biológiailag aktív 1%-nál kisebb frakció ad pontos felvilágosítást. A pajzsmirigy-hormon meghatározások közül éppen ezért jóval értékesebb a szabad T4 (angolul free T4, azaz FT4) vizsgálata, mint az össz-T4 (nevezik TT4-nek vagy jóval gyakrabban egyszeruen T4-nek) értéké. Ennek magyarázata, hogy a tiroxin-köto vérfehérje szintjét (és ezáltal az össz-T4 szintet) is számos körülmény befolyásolja; leggyakrabban terhesség, fogamzásgátló vagy más szteroid-tartalmú készítmény használata. Az utóbb említett állapotokban a T4-meghatározás megtéveszto lehet, pajzsmirigy-túlmuködésre utal, miközben az FT4 vizsgálata helyesen jelzi a valóságos helyzetet.
 


A JÓD SZEREPÉROL
A pajzsmirigy-hormonok termeléséhez elengedhetetlen a megfelelo jód-ellátottság. Amennyiben ez nem ideális (s hazánkban ez a helyzet), akkor a pajzsmirigy megnagyobbodásával, a pajzsmirigy-hormon termelésben résztvevo sejtek számának növelésével reagál a szervezet. Nálunk nem kell számolni azzal, hogy olyan mértéku jódhiány lenne, ami tünetekben is megmutatkozó elégtelen pajzsmirigy-hormon termelést idéz elo, ugyanakkor a magyar emberek átlagos TSH-szintje - jelezve a hormon termelés minimális fokú elégtelenségét - bár a megadott normális tartományon belüli, magasabb mint normális jódbevitelu országokban. A jódhiány okozta (kezdetben göb nélküli, majd göbös) pajzsmirigy-megnagyobbodás negatív következményei azonban egyértelmuen kimutathatóak nálunk. Különösen szembe tuno a gyakorlatilag kizárólag jódhiány okozta autonom adenomák (hormon-termelo pajzsmirigy-göb) száma, mely Magyarországon több nagyságrenddel nagyobb, mint normális jódellátottságú országokban. Mind a jódhiányos göbös golyva mind az annak részét jelento autonom adenoma nagyon sok esetben vezet pajzsmirigy-mutétre, még gyakrabban fordul elo, hogy mutétet nem, de egy életen át tartó gondozást tesz indokolttá.

 

 

KELL-E PAJZSMIRIGY-BETEGSÉGRE GONDOLNOM? AZ A PANASZOM...

FIGYELMEZTETÉS ! Az itt leírtak az általános tapasztalatokból indulnak, melyek az emberek 90%-ra igazak lehetnek, de koránt sem mindegyikonkre. Nagyon fontos, hogy az orvosi vizsgálatot a legalaposabb tájékoztató sem helyettesítheti. Ha valaki tehát az orvoshoz fordulás helyett látogatott el erre a honlapra, azt kénytelenek vagyunk figyelmeztetni arra, hogy rosszul tette! Honlapunk létrehozásának céljával ellentétes, adott esetben súlyos egészségkárosodás veszélyét rejtheti magában, ha ilyen látógatóink nem fordulnának orvoshoz.

A fenti figyelmeztetést nem oktalan elovigyázatosság íratta le velünk. Világossá válik ez, ha az alábbi mondatokat valaki figyelmesen végigolvassa.
1. A pajzsmirigy-betegségek rendkívül változatos tüneteket okozhatnak.
2. A legsúlyosabb (pajzsmirigy-)betegségek nem egyszer jóformán semmilyen panaszt nem okoznak a betegnek.
3. A legsúlyosabb tünetek mögött nem egyszer nincs kimutatható szervi betegség.

A tájékoztatók nagy részénél adott betegségekrol adunk tájékoztatást. Ennek kapcsán leírtuk, hogy az adott betegség milyen tüneteket okozhat. Ennél a résznél ezt a sorrendet megfordítjuk. Azaz a tünetekbol indulunk ki és onnan próbálunk a betegséghez eljutni. Itt különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy az orvosi vizsgálatot nem helyettesítheti egy beteg-tájékoztató. Ha bárkinek panasza van, és mielott ezt a részt olvasni kezdte szándékában volt orvosát felkeresni, az keresse is fel orvosát!
Mielott a tünetekrol és panaszokról szólnánk, egy lényeges körülményre hívjuk fel a figyelmet. A pajzsmirigy-betegségeknél igen jól körülhatárolható, hogy a pajzsmirigy-muködésével kapcsolatos betegségek elsosorban általános tüneteket okoznak, míg a pajzsmirigy-megnagyobbodásával kapcsolatosak foként helyi, pajzsmirigy-közeli tüneteket idézhetnek elo. Ezért e logika szerint, e két csoportra (helyi és általános) osztjuk a tüneteket. A pajzsmirigy-túlmuködéshez társuló szemtüneteket külön fejezetben tárgyaljuk XXX. 
 

 

Pajzsmirigy-betegségek okozta általános tünetek.

Itt elsosorban a pajzsmirigy-muködésének zavara okoz változatos típusú és súlyosságú tüneteket. A pajzsmirigy az anyagcsere és a vegetatív idegrendszer szervezo középpontja, mely a szívmuködésre, a hoháztartásra, az idegrendszeri érzékenységre, az emésztorendszeri muködésre, a táplálék-hasznosításra, a menstruációs ciklusra alapveto befolyással van. Ennek megfeloen leggyakrabban ezen funkciók illetve szervmuködések zavarában nyilvánul meg a pajzsmirigy-muködésének zavara.

Szív-érrendszeri tünetek. A gyorsult szívmuködés az egyik legfontosabb tünete a pajzsmirigy-túlmuködésnek. Erre az jellemzo, hogy nemcsak egy-egy alkalommal gyorsul fel a szívmuködés, hanem nyugalomban is gyorsult a szívmuködés, azaz a pulzusszám az egyénre jellemzo normálisat meghaladja. Ez kinél-kinél más és más, kamaszkortól kezdve 60 és 80 között szokott lenni. Túlmuködés esetén, ha a beteg nem részesül pulzuscsökkento kezelésben általában 100 feletti a pulzusszám. Ugyanakkor az emberek egy részénél, alkattól edzettségtol függoen elofordulhat, hogy súlyos pajzsmirigy-túlmuködés is csak minimális mértékben emeli a pulzusszámot. A szívmuködés felgyorsulása mellett ritmuszavarra is hajlamosít a pajzsmirigy-túlmuködés. Idosebb emberekben egyáltalán nem ritka, hogy a ritmuszavar az egyetlen tünete a túlmuködésnek.
Fontos tünet lehet a vérnyomás emelkedése.
A csökkent pajzsmirigy-túlmuködésre az elobb felsoroltak ellenkezoje igaz általánosságban. Ugyanakkor ez jóval kevésbé okoz szubjektíve panaszt a betegnek, amiben az is szerepet játszik, hogy az idegrendszer érzékenysége alulmuködés esetén csökkent, túlmuködés esetén fokozott. Másrészt minél súlyosabb az alulmuködés, annál gyakrabban fordulhat elo ritmuszavar is.

Nehézlégzés. A pajzsmirigy-muködésnek és ezáltal a szív munkájának bármilyen irányú eltérése csökkenti a szervezet teljesítoképességét. Ennek leggyakoribb jele, hogy az ember fullad, nehézlégzése van. Ez kezdetben csak terhelésre észlelheto, olyan terhelésnél, mely korábban nem okozott panaszt az embernek.

Az idegrendszer aktivitásának változása. A keringési rendszer elobb említett tüneteit is jelentos részben a szimpatikus idegrendszer muködésében bekövetkezo változások idézik elo. Ennek a rendszernek a fokozott aktivitását idézi elo a pajzsmirigy-túlmuködés, és ez vezet a kézremegésre, a fokozott ingerlékenységre, alvászavarra. Csökkent pajzsmirigy-muködés ennek ellenkezojét okozza: az ember tompábbá, közönyesebbé válik, aluszékony, feledékenyebbé válik, a szexuális aktivitása, érdeklodése csökken.

Anyagcsere változása. A pajzsmirigy-túlmuködés az alapanyagcserét fokozza, azaz a bevitt kalória jóval nagyobb részét égeti el a szervezet az anyagcsere folyamataiban. Ennek tünetei a megnövekedo étvágy ellenére fogyatkozó testsúly, a fokozott izzadékonyság, a testhomérséklet emelkedése, a meleg-turo képesség csökkenése. A csökkent pajzsmirigy-muködésre ezek ellenkezoje jellemzo: a gyengébb étvágy ellenére is gyarapodó testsúly, borszárazság, a testhomérséklet csökkenés, a hideg-turo képesség csökkenése.

Menstuáció, fogamzóképesség.. Noknél a menstráció szabálytalanná válása jelentkezik a pajzsmirigy-muködés súlyosabb zavaránál. Túlmuködés gyakoribbá, alulmuködés ritkábbá teszi a menstruációt. A fogamzóképességet mindkét irányú hormon-eltérés csökkenti, teherbeesés esetén szintén bármilen irányú hormonális eltérés gyakoibbá teszi a vetélést.

Bor és hajtünetek. Az elobb már említett tüneten (túlmuködés fokozott izzadékonysággal, alulmuködés a bor szárazságával jár) kívül jellemzo tünet a fokozott hajhullás, a köröm töredezetté válása. A szemöldök oldalsó szélének khullása jellegzetes tünete a csökkent pajzsmirigy-muködésnek. Az igen gyakori és a betegeknek nem egyszer komoly aggodalmat okozó hajhullás a legtöbb esetben nem visszafordííthatatlan. Keletkezésében azonban nemcsak a muködési zavar játszik szerepet, de az is, hogy feltehetoen a hajhagymák ellen is termelhet a szervezet ellenanyagot, ami hasonlóan autoimmunnak nevezett, de a pajzsmirigy muködési zavarától független betegség. A pajzsmirigy autoimmun betegeségeinek, azon belül is a Basedow-kórnak jellegzetes tünete a testen bárhol, foltokban megjeleno pigment-hiány. Ezek a néhány cm-s, ritkán akár tenyérnyi világos borfoltok általában végleg megmaradnak. 
 

 

Pajzsmirigy betegség okozta helyi tünetek.

Itt elsosorban a pajzsmirigy megnagyobbodása okozta nyomási tünetekrol szólunk. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a pajzsmirigy-túlmuködés okozta szimpatikus idegrendszeri aktivitás nyaki vérboséget eloidézo hatása is helyi panaszokban jelentkezhet.

Gombóc érzés, nyaki szorító érzés. Ez pajzsmirigy szempontból egészségeseken is nagyon gyakran jelentkezo tünet. Ilyen esetben alkatilag gyakran labilisabb emberekrol van szó vagy fokozott stressz helyzetrol, melyre a szervezet a szimpatikus idegrendszer aktivitásának fokozásával reagál. Ez idézi elo a nyaki szervek és különöen a pajzsmirigy duzzanatát. Utóbbi nem egyszer láthatóan lüktethet. Amit eddig írtunk, az pajzsmirigy szempontból egészségeseken is gyakori panasz. A pajzsmirigy túlmuködése - mivel maga is fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitását - temészetesen nagyon sokaknál eloidézi ugyanezt. A pajzsmirigy megnagyobbodását is gyakrabban észleljük az említett panassza jelentkezo emberek között.

Nehézlégzés. A pajzsmirigy megnagyobbodása által okozott légcso-szukület nem egyszer csak igen elorehaladott állapotban okoz tünetet, mivel ez lassan évtizedek alatt szokott kialakulni. A hirtelen kialakuló, jelentos nagyságú pajzsmirigy-ciszta is okozhat nehézlégzést.

Nyelési zavar. A pajzsmirigy nagyobbodás okozta nyelocso szukület idézi elo. Szemben a légcsovel, a nyelocso izmos falú, változó átméroju szerv, mely jobban tud alkalmazkodni külso nyomáshz. Így sokáig csak idoszakos nyelési zavar jelentkezik, egyre nagyobbá váló golyva esetén azonban mind gyakrabban okoz problémát darabos étel nyelése.
A hangszín megváltozása. A pajzsmirigy tokja közelében futó, a hangszalagot ellátó ideget nyomva a hangszín mélyebbé válása gyakori tünet megnagyobbodott pajzsmirigy estén. A kezdetben idoszakosan jelentkezo rekedtség, ha azt a pajzsmirigy-nagyobbodás okozza egyértelmuen elorehaladott és ezért már csak mutéttel kezelheto pajzsmirigy-nagyobbodást jelent. Súlyosabb esetben az ideg bénulása miatt csak suttogva tud beszélni az érintett. A pajzsmirigy súlyos alulmuködése a hangszalag megvastagodása révén okoz rekedtségét, jellegzetes a színtelen reszelos hang.

Fájdalom a pajzsmirigy-régióban. A pajzsmirigy környkének fájdalmasságát, érzékenységét eloidézoleggyakoribb okokat a táblázatban tüntettük fel. Elöljáróban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a pajzsmirigy régióban észlelt fájdalom, érzékenység nagy részében ténylegesen nem pajzsmirigy-rendellenesség okozza a panaszt. Garatból kisugárzó vagy nyakcsigolya meszesedés okozza a leggyakoribb panaszt. A pajzsmirigy két jól körülhatárolt esetben okoz fájdalmat: a pajzsmirigyben hirtelen kialakuló körülírt folyadékgyülem (tömlo vagy ciszta) a gyakoribb. Erre elsosorban a pajzsmirigy tapintható elváltozásának érzékenysége jellemzo. Nagyobb fájdalom ritkán jelentkezik, hoemelkedés nem ritkán kíséri ilyen esetben. A beteg azt tapasztalja, hogy egy-két nap alatt spontán is enyhül a leggyakrabban nyomó jellegu kellemetlen érzés. A másik jellegzetes pajzsmirigy-fájdalom a szibakut, granulomatózus pajzsmirigy-gyulladást kíséri. Itt hirtelen keltkezo láz, és a pajzsmirigy kemény fájdalmas duzzanata áll elotérben.
A pajzsmirigy érzékenységét számos betegségben lehet észlelni. Ilyen a Basedow-kórban fokozott véráramlás okozta nyaki érzékenység és a krónikus pajzsmirigy-gyulladás aktívabb szakaszaiban észlelt hasonló panasz.

 

 

 

A JÓDHIÁNYRÓL, MEGELOZÉSÉNEK LEHETOSÉGEIROL

 

BEVEZETÉS
 
Magyarország egésze - Békés megye egyes részeit kivéve - jódhiányos területnek számít. Ez természeti adottság, a természetes jódforrást a tengevíz jelenti, ezért tengertol távol lévo területeken a tápanyagokban jóval kevesebb a jód.

 

 

A jódhiány legfontosabb és leggyakoribb következmény a pajzsmirigy megnagyobbodása. (Ennek oka az, hogy a pajzsmirigy-hormon építoelemének számító jódhiányra a szervezet kompenzatórikusan a pajzsmirigy sejtek számának megnagyobbodásával reagál.) Nem véletlen, hogy Magyarországon leggyakoribb pajzsmirigy-rendellenességnek a pajzsmirigy megnagyobbodása számit. A csökkent jódbevitelnek nem az egyetlen, de a legfontosabb következménye a pajzsmirigy nagyobbodása. Ennek jelentoségét az mutatja, hogy a magyar emberek pajzsmirigye (bizonyítottan már az 5-6 éves gyerekeké is) kb. 50 %-kal nagyobb mint a megfelelo jódellátottságú országokban lakóké.

 

 

A jódhiány kezdetben a pajzsmirigy egészének nagyobbodását (golyva vagy diffúz strúma) okozza. A késobbi stádiumban az érintettek egy részénél a pajzsmirigy körülirt területeinek göbösödése jelentkezik. A göbös stádium azért különösen fontos, mert ettol kezdve kérdéses, hogy hatásos-e bármilyen kezelés. A göbök egy része nem no vagy megkisebbedik, más részük azonban általában lassan növekedve mutéti beavatkozást tesz szükségessé.

 

 

Az utóbbi évek eredményei azonban világosan mutatják azt is, hogy a jódhiány káros hatása messze nem csak a pajzsmirigyre korlátozódik. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, önálló kórképnek tekinti a jódhiány-betegséget. Ennek része a fejlodésben lévo gyermekek (elsosorban a magzati kor, másodsorban a gyerekkor egésze) normális idegrendszeri és testi fejlodésére gyakorolt károsító hatás, emellett a gyakoribb vetélés és koraszülés említheto meg. Ez így elég rettenetesen hangzik, szerencsére a károsító hatás mértéke igen kicsiny. Ugyanakkor nagyon nehezen lehet megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy egy elvben nagyon egyszeruen pótolható hiánybetegség miatt akárcsak egyetlen vetélés is bekövetkezzen, vagy néhány egységgel alacsonyabb legyen az átlagos intelligencia-hányados hazánkban.
 

 
 
MIT LEHET TENNI?

Leegyszerusítve mindenkinél indokolt a jódpótlás. Ennek egyetlen, mindenki által könnyen megvalósítható módja a jódozott (tengeri) só használata lenne. A tapasztalatok szerint van hatása a jódozott sónak, azonban annak jódtartalma nem elégséges a hiány teljes pótlására. Másrészt a szív-érrendszeri betegségek megelozése, kezelése kapcsán egyértelmuen az a kívánatos, hogy minél kevesebb sót használjunk a táplálkozás során.

 

 

A megfelelo mértéku napi jódbevitelt többféle készítménnyel is biztosítani lehet. A legfobb nehézséget az jelenti, hogy mivel az ivóvizeink jódtartalma nem fog növekedni, gyakorlatilag az egész élet során (és nem kampány jelleggel egy-két hónapig vagy évig) minden nap kellene gondoskodni tablettás vagy gyógyvíz formában a jódbevitelrol. Tapasztalatok szerint erre a valóban nem kis erofeszítésre az emberek nagy része nem vállalkozik.
 


 
KIK AZOK, AKIKNEK FELTÉTLEN TANÁCSOLHATÓ A JÓDPÓTLÁS?

1. Terhes és szoptató anyák

Ez az egyetlen állapot, amikor az idoleges jódpótlásnak is jelentos hatása lehet. A terhesség alatt megno az anya jódszükséglete. Másrészt a magzat normális testi-idegrendszeri fejlodéséhez a megfelelo jódellátottság nagyon lényeges.

 

 

2. Pajzsmirigy-mutöttek egy része

Azoknak a betegeknek, akiknek pajzsmirigyét (több-) göbös golyva miatt mutötték azért nagyon fontos a mutét utáni megfelelo jódbevitel, mert a bennmaradt pajzsmirigy-állományban lehetnek göbkezdemények vagy kifejlodhetnek, akár újabb mutétet szükségessé tevo göbök. Egy esetleges második pajzsmirigy-mutétre a jódfogyasztás normalizálása nélkül akár 20 %-uknál is sor kerülhet.

 

 

3. Több göbös golyva miatt mutöttek elso-, másodfokú norokonai

A golyva kifejlodésében a mindenkit érinto jódhiány mellett valószínuleg éppen olyan fontos a családi hajlam és a nem szerepe. Azonos pajzsmirigy nagyság mellett 5-10-szer nagyobb a valószínusége, hogy egy most 20 éves nonél, akinek rokonságában pajzsmirigy-mutét történt, élete folyamán kezelésre szoruló göb fejlodik ki, mint egy olyan, hasonló korú nonél, akinek a családjában pajzsmirigy-mutét nem fordult elo.

 

4. Megnagyobbodott pajzsmirigyu emberek

Itt foként azokra (a nokre) gondolunk, akinek a hazai átlagot is meghaladja a pajzsmirigy-méretük, a pajzsmirigy-muködésük normális és nincsen 1-1,5 cm-nél nagyobb göb a pajzsmirigyükben.

 

 

5. Gyerekkorban

A normális idegrendszeri-szellemi fejlodés nélkülözhetetlen eleme a jód. Hazánkban olyan mértéku jódhiány nem áll fenn, ami szellemi elmaradottságot okozna (kretenizmus). A hazai jódhiány mértéke abba a kategóriába esik ennek ellenére, ahol a WHO, az Egészségügyi Világszervezet gyermekeink optimális fejlodésének biztosításhoz ajánlja a pótlólagos jódbevitelt.
 
 


 
KIKNÉL NEM AJÁNLOTT A JÓDPÓTLÁS?

1. Akinek pajzsmirigy-túlmuködése van (vagy emiatt gyógyszeres kezelésben részesül), annak tilos. Ha korábban fordult elo pajzsmirigy-túlmuködés, akkor a kezeloorvos tanácsát kell kikérni.

 

 

2. A már kialakult göbös golyvás betegség esetén, ahogy korábban írtuk, kérdéses a megfelelo jódbevitel hatása. Azon göbös betegeknél, akiknél ún. autonóm adenoma áll fenn, a jódbevitel pajzsmirigy túlmuködést idézhet elo. Náluk nem tanácsolt, a többi göbös golyvás beteg esetében lehet jótékony hatása a normalizált jódbevitelnek.
 
 
 


 
MIT ÉS MENNYIT AJÁNLATOS SZEDNI?

Napi 100 ug jodid bevitele indokolt felnotteknél, fejlodésben lévo gyereknél 100-200, terheseknél napi 350 ug.

Ismételten leírjuk, hogy - a terhesség és szoptatás idoszakán kívül - valójában akkor van értelme a jódpótlásnak, ha az tartósan és folyamatosan történik. 1-2 éves, kampányjellegu felbuzdulás természetesen ártani nem árt, de tartós haszna is erosen kétséges.

JÓDAQUA gyógyvíz - 1 mokkáskanál tartalmaz 100 ug jodidot.

JODID 100 és JODID 200 tbl - a nevében szereplo mennyiségu jodidot tartalmazza.

JODIS asztali víz - 1 liter tartalmaz napi 100 ug jodidot.

JÓD PLUSZ tbl - 50 ug jodidot tartalmaz.

A tablettás formák recept nélkül kaphatók a gyógyszertárakban.

Néhány multivitamin készítmény is tartalmaz jodidot. Ezek használata akkor tartható indokoltnak, ha egyszerre többféle hiányállapot igazoltan fennáll.
 
 

 

 

TERHESSÉG ÉS PAJZSMIRIGY-BETEGSÉGEK

 

TERHESSÉG ALATT NORMÁLISAN BEKÖVETKEZO VÁLTOZÁSOK
A terhesség egészséges szervezetben is változást okoz a pajzsmirigyen.
Az ókori egyiptomi orvosok vékony fuszálat kötöttek a fiatal asszony nyakára, s ha az elpattant a nyak vastagodása miatt, gyanították, hogy terhes lett…
A nyak megvastagodásának oka eredetileg jódhiányosabb területeken a terhesek fokozottabb vizelet jód ürítésébol fakad - a pajzsmirigy térfogat növekedése elérheti a 30 %-ot. Ki kell emelnünk azonban, hogy a terhesség jelentos, szembeszöko pajzsmirigy nagyobbodással, strumával NEM jár együtt, ennek megjelenésekor pajzsmirigy betegség irányába történo kivizsgálás szükséges. A pajzsmirigy túlmuködés a cukorbetegség után a második leggyakrabban kifejlodo hormonális rendellenesség terhesség során.

A magzat fejlodésének korai idoszakában (11. hétig) a méhlepényen átjutó anyai pajzsmirigy hormonok felelosek a megfelelo fejlodésért, késobb a magzat saját, már kifejlodött pajzsmirigye termeli a szükséges hormonokat(16. héttol). Több fejlodési rendellenesség lép fel az alacsonyabb hormonszintek mellett, mintha emelkedettek az értékek (utóbbiak egyéb, foleg szívmuködéssel kapcsolatos szövodményeket okozhatnak)
Alapjában véve bármilyen pajzsmirigy muködési rendellenesség mellett kihordható a terhesség, ha bekövetkezik… Nehéz a teherbeesés pajzsmirigy túlmuködés és alulmuködés eseteiben. Ismételt spontán abortuszok esetén pedig a pajzsmirigy krónikus autoimmun gyulladására is érdemes gondolni. 
 

 

TERHESSÉG ÉS PAJZSMIRIGY-TÚLMUKÖDÉS
Minden 1000 terhes nonél kb. 2 esetben alakul ki pajzsmirigy túlmuködés .

A pajzsmirigy túlmuködés ugyanúgy jelentkezik, mint egyébként, csak szembeötlobb lehet a testsúlygyarapodás elmaradása illetve a kifejezett testsúlycsökkenés jó étvágy mellett.
Szaporább szívmuködés, izzadékonyság, fáradékonyság, hoemelkedés, hajhullás, remegés egészíthetik ki a panaszokat. A betegséget alacsonyabb sTSH szint mellett emelkedett FT4 és FT3 vagy emelkedett FT4-index és FT3-index értékek mutatják laboratóriumi szempontból.

Amennyiben elozetesen már kezelték pajzsmirigy túlmuködés miatt, a terhesség elso harmadában az átlagosnál sokkal nagyobb az esély a betegség kiújulására, ennek tudatában kell lennie.
Pajzsmirigy túlmuködés kezelése közben is teherbe eshet, ez nem jelenti a terhesség megszüntetésének indokát. A gyakorlat szerint a méhlepényen át nem jutó pajzsmirigy hormon termelést gátló gyógyszert adunk (ne bántsuk a magzati pajzsmirigy hormontermelést) - ilyen a propyl-thiouracil (Propycil). Sem ez a gyógyszer, sem a Metothyrin nevu készítmény nem okoz fejlodési rendellenességet a magzaton.

Általános életviteli tanácsként említheto a fizikai kímélet, a megfelelo folyadék bevitel, a meleg és a napsütés kerülése, jódtartalmú gyógyszerek és természetgyógyászati szerek kerülése.

A szapora szívdobogás miatt alkalmazott bétablokkoló gyógyszerek sem okoznak problémát a jól adagolt esetekben. Gyógyszeresen nehezen karbantartható (labilis) betegség esetén gyakran elvégzik a pajzsmirigy mutétet a terhesség második és harmadik harmadának határán. A mutét nem jár nagyobb veszéllyel sem az anyára, sem a magzatra.

Speciális eset, amikor a magzati szívhangok válnak szaporává, noha az anya pajzsmirigy hormonszintjei jók. Autoimmun hipertireózisban a pajzsmirigy muködést fokozó fehérje anyagok átjuthatnak a méhlepényen s ezek okozhatják a magzati pajzsmirigy hormon túltermelést és struma kialakulást - ebben az esetben ad a kezelo orvos méhlepényen átjutó, a magzati pajzsmirigy hormon termelést gátló Metothyrin nevu gyógyszert.

Terhesség alatt a hipertireózis szorosabb ellenorzést igényel. Kiemelten fontos, hogy szülés körül mindenképpen normálisak legyenek a hormon szintek, mert normális szüléskor a fokozott megterhelés melletti emelkedett pajzsmirigy hormonok kritikus helyzetbe hozhatják a szülo no szívét.

Szülést követoen a pajzsmirigy túlmuködés fellángolhat, 2-3 hónapig fokozottabb ellenorzést igényel. (Szülés után az egyszer már elozetesen kúraszeruen kezelt pajzsmirigy túlmuködés kiújulhat 1 éven belül akkor is, ha maga a terhesség minden gond nélkül lezajlott és nem volt szükség a pajzsmirigy kezelésére.) A kezelés az anyatejbe át nem jutó Propycil-lel folytatódik.

 
TERHESSÉG ÉS CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MUKÖDÉS
Pajzsmirigy hormonok hiánya eleve jelentosen nehezíti a teherbe esést. Az alulmuködés leggyakoribb okai: pajzsmirigy mutét utáni állapot és a pajzsmirigy krónikus gyulladása. Fontos klinikai jel a kevesebb kalóriabevitel melletti kifejezett hízás, fáradékonyság, fázékonyság, aluszékonyság és székszorulás valamint fokozottabb vízvisszatartás, szárazabb bor.

Igen fontos a pajzsmirigy hormonok megfelelo bevitele a szervezetbe a magzat fejlodésének szempontjából. A pajzsmirigy hormon készítmények , ha normális hormonszinteket érünk el velük, nem befolyásolják más gyógyszerek hatását. A TSH hormon változása a gyógyszeradag módosítás után kb. 4 héttel jelentkezik.

A hormon pótlás kívánt mennyisége a magzat növekedése folytán nohet (oka a megnövekedett pajzsmirigy hormon köto fehérje mennyiség is, ami miatt a hatékony szabad hormon szintek relatíve alacsonyabbak lehetnek), ezért hat hetente javasolt ellenorizni a kismamát.

Szülést követo 6 héten belül számottevo esélye van (kb. 10%) a szülés utáni steril, autoimmun pajzsmirigy gyulladás kialakulásának. Jórészt tünetmentesek maradnak, máskor igazi hormon túltermelés vagy alultermelés alakul ki. Szülés utáni 2 hónapon belül fokozódó fáradékonyság és a pajzsmirigy alulmuködésére (hízás, fokozott vízvisszatartás) vagy túlmuködésére (fogyás, szapora szívdobogás, remegés) utaló panaszok jelentkezhetnek.

Az így kialakult pajzsmirigy muködési zavarokat is szakemberrel kell figyeltetni. Sok esetben spontán elmúlnak a tünetek, máskor tartós kezelés szükséges.

 

 

 

PAJZSMIRIGY TÚLMŰKÖDÉS

 

A túlműködésnek számos formája ismert, s a kezelés módja és stratégiája jelentősen eltér a kiváltó októl függően.

A pajzsmirigytúlműködés az érintettet és az orvost próbáló betegség... Jóval súlyosabb tüneteket szokott okozni, mint amilyen a betegség tényleges súlyossága. Kivétel nélkül jól kezelhető.
Az alapvető törekvés, hogy se az életminőséget, se az élettartamot ne rontsa. Ezt mindenkinél el lehet érni, de nagyon sokszor csak műtéttel vagy izotópkezeléssel, s azon az áron, hogy az érintetteknél egész életen át alulműködővé válik a pajzsmirigyük. (Itt is hangsúlyozzuk, hogy az alulműködés egy gyógyszerrel tökéletesen pótolható hiányállapot, amellyel minden szempontból teljes és korlátozás nélküli élet élhető. Ennek részleteit az alulműködés fejezetében írjuk le.).

A másik komoly probléma a Basedow-kóros betegek egy részét érinti. Azokról van szó, akiknek a túlműködés mellett súlyos szemészeti probléma is jelentkezik. Az összes pajzsmirigybetegség közül ez, ami leginkább megviseli az érintetteket. Sokaknál nehezen megszokható. hogy a szemük állása egy életre megváltozik, dülledtebb marad. Itt is hatékony kezelésre van mód, de tagadhatatlan, hogy ideális kezelési mód a súlyos esetekben nem létezik.

 

 

 

CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MŰKÖDÉS

 

A PAJZSMIRIGY ALULMŰKÖDÉS .
Az emberi betegségek közül a legideálisabban kezelhető. Egy gyógyszerrel tökéletesen pótolható hiányállapot.
 
Az alulműködésre adott gyógyszer teljesen ugyanazt tartalmazza, mint amit az emberi pajzsmirigy termel. Megfelelő adagolásnál kizárható bármilyen ártó- vagy mellékhatás.
 
Az alulműködésre adott gyógyszer kivétel nélkül bármivel együtt szedhető, a gyógyszer mellett alkoholt éppen úgy lehet fogyasztani, mintha a pajzsmirigy egészséges lenne.
 

Ha egy laikussal vagy pajzsmirigy betegségeiben nem jártas orvos meghallja, hogy valakinek alulműködése van, bármilyen tünetet képes erre fogni.

A nem hozzáértők mindig arról a 3-6 hónapról fognak beszélni, amíg tünetet okoz egy nem kezelt alulműködés. Abban 10-50 évben is, amikor gyógyszerrel tökéletesen pótolt a hiányállapot, s már semmilyen panaszt nem lehet "ráfogni".
 
Az alulműködés a gyógyszerbeállítás után szinte egészen biztos, hogy soha az életben nem fog már panaszt okozni, ha az érintett betartja a javsolt ellenőrzést. A TSH az adagváltoztatás szükségességét ugyanis már akkor jelezni fogja, amikor a tünetekért felelős FT4-érték kórossá válna.
 
Az alulműködésnél soha nem a kezeléssel, mindig a felismeréssel van gond. Időben csak vérvétellel, a háziorvos által is kérhető TSH-meghatározással fedezhető fel.
 

A nők 15%-nak van hajlama alulműködésre, s minden 10. nőnél alakul ki a probléma. Ha a családban előfordult alul- vagy túlműködés, akkor ez a rizikó jelentősen nagyobb.
 

Ha volt vagy van a családban pajzsmirigybeteg, akkor egy nőnek, amíg meg nem szüli az utolsó gyermekét, addig 1-2 évente, terhesség legelején soron kívül, a gyermekvállalás időszaka után pedig élete végéig három évente meg kell nézetnie a TSH-értéket.
 
Az alulműködést az esetek 80%-ban a változó kor környékén ismerik fel. Mivel a változó kor éppen olyan (nem jellegzetes) tünetekkel jár, mint az alulműködés, ezért nagyon gyakran abban a hiszemben vannak az alulműködő asszonyok, hogy a pajzsmirigy okozza azokat a tüneteket, melyeket valójában a változókor hozott elő.
 
Korrekt természetgyógyász nem kezel alulműködő embert, hiszen ezzel a saját elveit csúfolná meg: annál természetesebb anyag ugyanis nincs, mint amit gyógyszerben tudunk adni.
 
Az alulműködés kiváltó okát nem tudjuk kezelni. Ha tudnánk sem valószínű, hogy megtennénk. Ugyanis a következményt, a csökkent működést - az egész orvoslásban és természetgyógyászatban példátlan módon - tökéletesen, mellékhatás mentesen tudjuk kezelni, pótolni.
 
A fel nem ismert alulműködés megnöveli a vetélés kockázatát, súlyos mértékű, kezeletlen csökkent működés fejlődési rendellenességet is okozhat. A gyógyszert megfelelő adagban szedőnél mindkét kockázat kizárható.
 
Csökkent működés miatt gyógyszert szedő asszonynak a terhesség esetén soron kívüli ellenőrzéseket kell végezni, annak érdekében, hogy az ilyankor nagyon gyakran szükségessé váló adagmódosítást időben megtehessük.

 

 

 

Kinél van értelme szurovizsgálatnak?
Olyan lányoknál, akiknek elso fokú hozzátartozóinál pajzsmirigy alulmuködés vagy Basedow-típusú túlmuködés fordult elo, mindenképpen célszeru életük végéig idoszakos hormonvizsgálatot végezni. A két, tünetekben teljesen ellenkezo betegség egy toröl fakad, s nem az alul- vagy a túlmuködésre való hajlam örökölheto, hanem a bármilyen irányú pajzsmirigy muködési zavarra való hajlam.

A teendo: 10-14 éves kortól kezdve 2-3 évente, a fogamzóképes korban pedig évente egy alkalommal TSH vizsgálatot végeztetni. Terhesség esetén pedig soron kívüli ellenorzés javasolt. Ha ezt valaki betartja, akkor  egészen biztosan idoben, a tünetmentes stádiumban lehet felismerni a kb. 20-30% valószínuséggel valaha az életben kialakuló alulmuködést.

A túlmuködés jóval inkább hirtelen kezdetu betegség. Akkor érdemes rá gondolni, ha nyugalomban, alvás közben is magas a pulzusszám vagy ha jó étvágy mellett más okkal nem magyarázható fogyás lép fel.

A fiúgyerekeknél külön szurovizsgálatot nem szoktunk ajánlani. Hiszen még egy egy olyan fiúnak is sokkal kisebb az esélye pajzsmirigy muködési zavar kialakulására, akinek mindkét szüloje pajzsmirigybeteg, összevetve egy lánnyal, akinek a családjában még sosem fordult elo ilyen probléma. Természetesen, ha valami betegségre utaló tünet miatt az orvoshoz fordul egy fiú vagy felnott férfi, célszeru az orvost tájékoztatni arról, ha volt a közeli hozzátartozóinál pajzsmirigybeteg.

Gyermekvállalás és csökkent pajzsmirigymuködés
A kezeletlen alulmuködés rontja mind a teherbeesés esélyét, mind a magzat normális fejlodésének lehetoségét. A gyógyszerrel normalizált csökkent muködés mellett viszont minden szempontból helyreáll a normális állapot: sem a fogamzás, sem a terhesség normális kihordása, sem a magzat esélyei nem rosszabbak.

Mit kell tenni egy alulmuködo asszonynak, ha gyermeket kíván?
Teljesen normális, azaz ideális hormonszintekre kell törekedni. Ilyenkor a gyógyszeradag beállításánál célszeru a TSH-értéket 2.0 mIU/l alatt tartani.

Ennél fontosabb, hogy a terhesség alatt sokkal gyakrabban kell ellenoriztetni a pajzsmirigymuködést. Ilyenkor nem elegendo a TSH-meghatározás, az FT4-vizsgálatát is célszeru elvégezni. A terhesség elején, a 4-6. héten, azt követoen a 12., a 20-24. és a 32-36. héten is érdemes ellenorzést végezni. Ennek oka az, hogy a terhesség alatt kb. 50%-kal megno a hormonszükséglet, amit az esetek nagyobb részében nem képes kielégíteni egy olyan pajzsmirigy, ami a kisebb szükséglet idoszakában, terhességen kívül sem muködik normálisan. Semmilyen probléma nem fordul elo, ha a kismama pontosan betartja az orvos utasításait, s ha szükséges emel a gyógyszer adagon. Ha erre kerül sor, általában a szülés után célszeru visszatérni a várandósság elott használt adagra.

Kinél célszeru terhesség esetén vizsgálatot végeztetni?
A pajzsmirigy muködési zavar miatt gyógyszerrel kezelteknél feltétlenül. Akkor is, ha csak átmenetileg és évekkel korábban volt szükség gyógyszerszedésre. Ezzel az esetek nagy részében tisztában vannak az ilyen asszonyok.

Sajnos nem ez a helyzet azokkal, akiknek még sosem volt pajzsmirigy problémájuk, viszont elso fokú hozzátartozóikat kezelték már valaha csökkent- vagy túlmuködés miatt. Ilyen embereknek ugyanis az átlagoshoz képest lényegesen nagyobb a rizikójuk arra, hogy valaha alul- vagy túlmuködésük alakul ki. Ennek pedig egyik leggyakoribb idoszaka a terhesség. Tehát, ha a rokonságban volt alul- vagy túlmuködés miatt kezelt ember, akkor terhesség elején célszeru hormonvizsgálatot végezni. Semmiképp sem érdemes tünetekre várni. Különösen az alulmuködés esetén igaz, hogy terhesség esetén mindenféle tünet nélkül is fennállhat, s sajnos egyáltalán nem ritka, hogy az elso tünet a vetélés.

Szoptathat-e egy alulmuködo asszony?
Semmilyen akadálya nincsen! Akár a terhsség után alakult ki csökkent muködés, akár már gyógyszerrel normalizált alulmuködésu anyukáról van szó, semmilyen akadálya sincs ennek. A szoptatás idoszakában semmi értelme sincs a gyógyszer szedés felfüggesztésének!

Milyen probléma lehet mégis terhesség alatt?

Statisztikailag gyakoribb, hogy nem esik teherbe olyan no, akinek alulmuködése van, s valamivel gyakoribb a vetélés is. Még olyanoknál is, akik gyógyszerrel teljesen normalizálták a pajzsmirigyhormonszinteket. Ennek az oka nem a pajzsmirigyben, hanem az immunrendszer kóros aktivitásában keresendo. A pajzsmirigyben jelentkezo autoimmun eredetu alulmuködés összes negatív kihatása megszüntetheto, viszont gyakoribb, hogy társproblémaként autoimmun eredettel például a petefészek hormontermelése nem tökéletes. Szerencsére mindez inkább statisztikai jelentoségu, de akinek két tisztázatlan eredetu vetélése volt, annál célszeru erre a lehetoségre gondolni.

 

 

 

LABORATÓRIUMI TESZTEK, A KIVIZSGÁLÁS MÓDSZEREI

  
A KIVIZSGÁLÁS CÉLJA
 
Kivizsgálás és gondozás célja. A kivizsgálás célja elsosorban annak megállapítása, hogy kezelendo-e a göbös elváltozás miatt a beteg. Ilyen ok lehet rosszindulatú daganat gyanúja vagy a göb nagysága által okozott tünet (pajzsmirigy-túlmuködés, légcsoszukület, rekedtség, nyelési zavar). Az ellenorzés célja kettos: egyrészt az elso vizsgálatnál a daganatos elváltozások 1-2%-a még a legjobb citológus esetén is felismeretlenül marad, ennél fontosabb ok, hogy a göb esetleges növekedési hajlamára egyetlen vizsgálattal nem lehet következtetni, és az a göb, mely az elso vizsgálatnál még nem indokolt kezelést, általában igen lassan növekedve, néhány év, netán évtized után mutétet tehet indokolttá.
 

KIKÉRDEZÉS
 
 
 

 
 
TAPINTÁS
 
Maga a tapintás tekintheto a legfontosabb vizsgáló módszernek. Manapság a göb felfedezésében és a további vizsgálatok kezdeményezésében igazán fontos a tapintás. Ugyan az orvos számára nagyon fontos tény, hogy a göb mennyire tömött (kemény göb daganta gyanúját kelti, rugalmas tapintatú göb esetén cisztára lehet gondolni), hány göböt lehet tapintani, de manapság már elengedhetetlen, hogy egy tapintással felfedezett göb esetén egyéb vizsgálatokkal tisztázzuk a pontos kórismét. Itt kell megemlíteni azt a tényt is, hogy a göbök igen jelentos hányada (az egy cm-nél nagyobb, potenciálisan klinikai jelentoséggel is bíróknak is 30-60%-a) nem tapintható.
A tapintást követoen számos kivizsgálási módszer létezik részben a kivizsgálást irányító orvos gyakorlata, a hozzáférheto vizsgálómódszerek elérhetosége, azokkal szerzett tapasztalatok alapján. Itt nagyon fontos szempont az is, hogy pl. a citológiai vizsgálat vagy az ultrahang-vizsgálat mennyire megbízható. Ennek a két, göbös golyva kivizsgálása során talán legfontosabbnak tekintett vizsgálómódszernek értékét alapvetoen meghatározza a vizsgálatot végzo orvos gyakorlottsága.
 
 
 
A PAJZSMIRIGY MUKÖDÉS VIZSGÁLATA
 
Ennek részleteirol a pajzsmirigy-túlmuködés, a pajzsmirigy-alulmuködés és a göbös golyva fejezetben is részletesen szóltunk.

HAGYOMÁNYOS IZOTÓP-VIZSGÁLAT
 
Az izotóp-vizsgálat a göb funkciójáról ad információt azáltal, hogy a pajzsmirigy-hormonok építokövét jelento jódizotóp vagy annak sorsát jelentos részben imitáló technécium nevu izotóp pajzsmirigybe történo felvételét vizsgálja. Ha a göb a göbmentes pajzsmirigy-állományhoz hasonló mértékben dúsítja az izotópot, akkor meleg göbrol vagy normofunkciós göbrol beszélünk. Ha fokozottabb a göb izotóp-felvétele, akkor forró göbrol beszélünk. Ilyen esetek jelentos részében ún. autonom adenomáról vagy toxikus göbrol van szó. Ennek lényege, hogy az ilyen göb a szervezet igényeitol függetlenül termeli a pajzsmirigy-hormonokat, és nem egyszer pajzsmirigy-túlmuködést idéz elo. Azon göbök, melyek a környezetnél kevésbé vagy egyáltalán nem dúsítanak izotópot, a “hideg” göbök. Abban az idoszakban, amikor még nem állt rendelkezésre a citológiai vizsgálat, a tapintáson kívül egyedül az izotóp-vizsgálat volt némi segítségre a göbök jó vagy rosszindulatú voltának elkülönítésében. A rosszindulatú elváltozások nagy része ugyanis “hideg” göbben fordul elo. Ugyanakkor a “hideg” göbök túlnyomó többsége jóindulatú, és nem ritkán “meleg” göbben, kivételesen “forró” göbben is elofordul rosszindulatúság. (Lásd táblázatot.) Ma a göb jó vagy rosszindulatú voltát gyakorlatilag kizárólag a citológiai vizsgálat alapján kell eldönteni. Ugyanakkor a jódhiányos területeken igen gyakori autonom adenomát csak izotóp-vizsgálattal lehet felismerni.
Az izotóp-vizsgálat legfeljebb annyi fájdalommal jár, mint a vérvétel, ha vénásan adják be az izotópot és nem folyadékban. Várandós anyukánál természetesen tilos a vizsgálat elvégzése, ugyanakkor, ha a vizsgálat után derül ki, hogy kismama volt az illeto, nem szokták javasolni a terhesség megszakítását. A vizsgálatra adott izotóp olyan csekély radioktivitást tartalmaz, hogy rákkelto hatása fel sem tételezheto. (A kezelésként adott jóval nagyobb adagú izotóp esetén sem igazolódott ez a feltételezés.)
 
 
 
PAJZSMIRIGY-ULTRAHANG VIZSGÁLAT
 
Szemben az izotóp-vizsgálattal és a tapintással a pajzsmirigy mélyen elhelyezkedo, a bor felszínétol távoli és ezért nem tapintható részeit is vizsgálhatóvá tette. Két nagyon fontos sajátsága alapján is a legjobb képalkotó módszernek tekintheto. Egyrészt a legpontosabb módszer mind a göbök, mind a pajzsmirigy egészének méret-meghatározására. Másrészt a pajzsmirigy ultrahang szerkezete nagyon jól tükrözi a pajzsmirigy tényleges szerkezetét, a nem tapintható göböket is felismeri. Ugyanakkor nem ad információt arról, hogy az adott szerkezeti eltérés jó- vagy rosszindulatú-e.  A gyakorlatban az ultrahangnak ez a rendkívül nagy érzékenysége nem egyszer úgy tunik, hogy inkább hátrány mint elony. 2 mm-nél nagyobb szerkezeti eltérés ugyanis a felnottek pajzsmirigyének több mint 90%-ában, 5 mm-nél nagyobb pedig a felnott lakosság több mint 3/4-ében alakul ki az élet során. Ezeknek dönto része teljesen ártalmatlan rendellenesség, így az ultrahang-leleten történo leírásuk az esetek jelentos részében teljesen feleslegesen okoz nem ritkán igen súlyos aggodalmat, szorongást a vizsgált emberekben. Talán jól megvilágítja ezt a helyzetet, ha a borelváltozásokkal hasonlítjuk össze. Teljesen természetesnek tartjuk, hogy majdnem mindenkinek a borén kisebb szemölcsök, anyajegyek, pigment-hiányos foltok, pöttyök vannak. A pajzsmirigyünk is nagyon hasonlít ehhez, csakhogy ennek nem vagyunk gyerekkorunktól tudatában, és amikor kiderül, hogy a pajzsmirigyünkben szerkezeti eltérést talált az orvos az megijeszt bennünket. Ugyanakkor ez pont annyira indokolt, mintha tükörbe néznénk és megijednénk attól az anyajegyünktol, ami évtizedek óta változatlan nagyságban ott van. Bizonyos méret-nagyság alatt azt kell mondani, hogy gyakorlatilag nincs onkológiai jelentosége a pajzsmirigyben talált szerkezeti eltérésnek, és ellenorzo vizsgálatot sem tesz indokolttá. Ez az 1 cm alatti szerkezeti eltérésre általában igaz. 1 és 1,5 cm közötti szerkezeti eltérések dönto részének ugyanígy nincsen onkológiai jelentosége, de általában ilyen nagyságú göbnél már késobbi idopontban kontroll-vizsgálatot javasolnak vagy citológiai vizsgálatot végeznek már elso alkalommal. A 1,5 cm-nél nagyobb szerkezeti eltérések esetén célszeru citológiai vizsgálatot végezni.
A pajzsmirigy-ultrahang-vizsgálatnak semmilyen szövodménye nincs, várandós kismamánál is nyugodtan el lehet végezni.
 

 
PAJZSMIRIGY MUKÖDÉS VIZSGÁLATA GÖBÖS BETEGEKNÉL
A pajzsmirigy muködés megitélése nem nélkülözheto göbös betegeknél, még akkor sem, ha muködési eltérésre utaló tünete nincsen a betegnek. A göbös betegnél a mutét indokoltságát befolyásolja ugyanis, hogy akár a göb hormon-termelo (autonom) volta akár a göbök nagysága miatti megnövekedett pajzsmirigy-sejttömeg eloidézett-e túlmuködést vagy sem. Másrészt olyan esetekben, amikor akár a göb nagysága, akár az általa okozott tünetek vagy a citológiai vizsgálat alapján mutét indokolt, az indokolt mutét elvégezhetoségét befolyásolja, hogy normális-e a pajzsmirigy-muködés vagy gyógyszeres elokészitéssel kell mutét elott normalizálni a pajzsmirigy-muködését. A pajzsmirigy-muködés megitélésére göbös golyvás beteg esetében elegendo az agyalapi mirigy által termelt, a pajzsmirigy-muködést szabályozó TSH-t meghatározni. Ha ez normális, akkor általában nincsen értelme a tényleges pajzsmirigy-hormonok vizsgálatának (FT4 vagy T4 és T3). Ha viszont a TSH-szint kórosan alacsony, akkor meg kell határozni az utóbb emlitett tényleges pajzsmirigy-hormonokat is.

KIEGÉSZÍTO VIZSGÁLATOK
Ezek közül talán a legfontosabb a légcso röntgen vizsgálata, mely a légcsonek a megnagyobbodott pajzsmirigy által okozott eltéritését (dislocatio) vagy szukületét (compressio) mutathatja ki. A mellkasi computer tomográf (CT) vizsgálat adhat egyértelmu felvilágositást arra nézve, hogy a pajzsmirigy a szegycsont mögé avagy a mellkasba terjed-e, s ha igen milyen mértékben.
 
 
CITOLÓGIAI VIZSGÁLAT
 
A pajzsmirigy göbök onkológiai szemléletu kivizsgálásában a legfontosabbnak tekintett módszer. Elsosorban a rosszindulatú pajzsmirigy daganatok felismerésében van szerepe. Hatékonysága összehasonlíthatatlanul jobb mint bármilyen más mutét nélküli vizsgáló-módszeré, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a szövettani vizsgálat hatékonyságát nem érheti el, hiszen nem teljes szövetet, hanem csak tuvel a pajzsmirigybol kiszívott sejteket, egy-egy sejtcsoportot vizsgálhat. Számos helyen a pajzsmirigy-gyulladások vizsgálatára is alkalmazzák, mert olcsóbb, és általában sokkal hamarabb eredményt adó módszer mint a vérvételbol történo ellenanyag-meghatározás. Utóbbi ráadásul csak a pajzsmirigy gyulladások krónikus formájának kimutatására használható.
Mellékhatás. A citológiai vizsgálatot a vérvételi tunél vékonyabb tuvel végzi az orvos, és mivel a pajzsmirigyben nincsen fájdalomérzo ideg, ezért kisebb traumát kellene jelentsen a beteg számára a vérvételnél. Ez csak és kizárólag azért nincs így, mert a citológiai vizsgálatra kerülokben egy teljesen természetes szorongás van, mind attól való félelmükben, hogy “nyakon szúrják” oket, mind a vizsgálat eredményétol való félelmükben. Én minden betegnek elmondom a szúrás elott, hogy nem csapom be, a vizsgálat kevésbé fájdalmas mint a vérvétel. A szúrás után mindenkit megkérdezek, hogy becsaptam-e. A válasz az esetek 99%-ban az, hogy nem. A vizsgálat után, ha a szúrás borben futó apró eret ért vagy ha nem szorítja a szúrás helyére 5-10 percig a papírvattát a beteg, akkor egy hét alatt elmúló kis vérömleny keletkezhet (ez az esetek 2%-ában fordul elo). Más probléma nem fordulhat elo. Az a félelem, hogy daganat esetén a rákos sejtek szóródását idézheti elo a szúrás, elméletileg jogosnak tunhet. Mindazonáltal a világon eddig megszúrt többszázezer pajzsmirigy-daganat közül összesen 2 esetben észlelték ezt. A citológiai vizsgálatot általában el lehet végezni véralvadás-gátló gyógyszert szedo embernél is, de ha valaki ilyen gyógyszert szed mindenképp érdemes szólni a mintavétel elott az orvosnak.
 
 

 
SZÖVETTANI VIZSGÁLAT
 
A pajzsmirigy betegeknél végzett orvosi tevékenységek közül valószínuleg a legnagyobb eloképzettséget igénylo és az egyik, hanem a legnagyobb felelosséggel járó vizsgálati módszer. Ezt azért tartjuk kiemelendonek, mert Magyarországon mind anyagilag, mind elismertség szempontjából az egyik legkevésbé megbecsült munkáról van szó. A betegek szinte sohasem tudják még a nevét sem annak az orvosnak, akinek a felelosségteljes munkáján az esetek jelentos részében több múlik, mint bármelyik más kollégáén.

Milyen szövettani vizsgálatokról lehet szó pajzsmirigy esetében?
Pajzsmirigy biopszia szövettani vizsgálat céljából
Manapság nagyon ritkán végzik ezt a kivizsgálási módszert, mert a citológiai vizsgálat jórészt feleslegessé tette.
A pajzsmirigy igen ritka betegségének gyanúja esetén végzik leggyakrabban. Ez a pajzsmirigy limfóma, egy általában a nyirokrendszert érinto rosszindulatú daganat, mely ritkán a nyirokszerveken kívüli szervekre, így a pajzsmirigyre korlátozódik.
Mutéti beavatkozás nak számít a biopszia, mely során a pajzsmirigy-elváltozás egy részét egészben veszik ki.
A biopszia eredménye, a szövettani lelet alapján lehet meghatározni a további teendoket.
Mutét közbeni, fagyasztásos szövettani vizsgálat
Ez az egyik legnagyobb felelosségu orvosi tevékenység, melyet daganat gyanúja esetén végeznek.
Mutét során a sebész a kérdéses elváltozást vagy annak egy részét eltávolítja, azt azonnal a patológiai osztályra továbbítják. Ott egy speciális eljárás révén néhány percen belül mikroszkópos vizsgálatra alkalmas metszetet készítenek belole. A kivételtol számítva 10-15 perc múlva elkészül a vélemény. Ez ido alatt a mutoben várakoznak.
A fagyasztásos szövettani vizsgálat eredménye alapján fejezik be a szövettani diagnózisnak megfeleloen a mutétet: rosszindulatú folyamat esetén a pajzsmirigy közel egészét (az ép állományt is) eltávolítja a sebész, amennyiben rosszindulatúság nem igazolódik, akkor a kóros részek és azok környezetének eltávolítására szorítkozik a mutét.
A fagyasztásos szövettani vizsgálat hatékonysága gyengébb mint a végleges szövettani vizsgálaté. A leggyakoribb, follikuláris típusú daganatok esetében általában csak a végleges szövettani vizsgálat során lehet biztonsággal eldönteni, hogy jó vagy rosszindulatú-e a betegség. A többi daganatnál azonban 90-95%-ban meg tudja mondani a fagyasztásos vizsgálat az elváltozás pontos diagnózisát. A fentiekbol talán értheto a vizsgáló módszer jelentosége: amennyiben a szövettanász nem fedezi fel a rosszindulatú folyamatot, akkor a beteget a végleges szövettani vizsgálat elkészülte után újra meg kell muteni. Ha viszont, tévesen túlértékeli a fagyasztásos vizsgálat során a látottakat, akkor feleslegesen végez a sebész csonkoló mutétet, ennek minden negatív kihatásával együtt. Szerencsére ez utóbbi eset, köszönhetoen a magyar patológusok kiváló felkészültségének és lelkiismeretességének, nagyon ritkán következik be.
Végleges szövettani vizsgálat
A mutét során eltávolított pajzsmirigyet konzerváló anyagba teszik, majd a patológus kiválasztja az elváltozásnak azon részeit, amelyeket a mikroszkópos vizsgálatra érdemesnek tart. (Legfeljebb 1-2 cm-s elváltozások esetén van arra lehetoség, hogy az elváltozás egésze szövettani feldolgozásra kerüljön.) Ebbol készülnek a metszetek.
Eredmény a patológiai osztályok, a sebész által jelzett sürgosségtol függoen 4-14 nap alatt készül el. Amennyiben speciális vizsgálatokra vagy más patológus bevonására is szükség van a korrekt véleményhez, akkor elofordul, hogy további egy-két hetet kell várni az eredményre.